A feldolgozás az a módszer, amelynek során a betakarítás végeztével előkészítik a zöld kávébabokat az exportra.

Három különböző rendszer létezik:

·      Száraz feldolgozás

·      Nedves feldolgozás

·      Félig mosott feldolgozás

SZÁRAZ FELDOLGOZÁS

Ez a legrégebbi munkamódszer, amelyet az ókorban a Közel-Keleten az arabok alkalmaztak és még mindig használatos olyan országokban, mint Brazília, Nyugat-Afrika és Délkelet-Ázsia (Vietnam és Laosz), ahol a szüret során a meglehetősen száraz éghajlat elősegíti a cserjék szárítását.

A száraz módszer olcsóbb és kevésbé fáradságos. A frissen szedett gyümölcsöket kiterítik vékony rétegekben és 2-3 héten át szárítják a szabadban. A babok először a napon száradnak, majd a gép segítségével leválasztásra kerül a szem a már száraz gyümölcshúsról és a két védő membránról.

Így kapjuk meg az ún. „természetes kávét”, amely arabica esetén egyenetlen és zöldes-sárga színű, míg robusta esetén zöldes-barna.

NEDVES FELDOLGOZÁS

Ez a legelterjedtebb feldolgozási folyamat Közép-Amerika országaiban (Mexikó és Kolumbia), Afrikában (Kenya és Tanzánia) és Indiában. A hollandok által 1740-ben kifejlesztett eljárást azokban az országokban használják, amelyekben a meglehetősen esős éghajlat nem teszi lehetővé a száraz feldolgozást.

Az előzőtől eltérően ez rendszer több munkát és odafigyelést igényel, és az erjedés elkerülése érdekében legkésőbb a szüret másnapján el kell kezdeni a feldolgozást.

A cserjéket gép szedi le, amely leválasztja a héjat a babról. Az így kapott szemeket aztán nagy víztartályokban 1-2 napig erjesztik, amely során a babot bevonó nyálka teljesen eltűnik. Ezután következik a mosás és szárítás szakasza, amelyre a napon vagy egy mechanikus szárítóban kerül sor. A papíros és ezüstös filmréteget még magában hordozó kávét végül jól szellőző raktárakban tárolják.

Ezzel az eljárással állítják elő az ún. „mosott”, illetve „enyhe” kávét, amely különösen értékesnek számít, mivel nagyon egységes megjelenése van: az arabica zöldes-kék, míg a robusta zöldes-sárga színű.

FÉLIG MOSOTT FELDOLGOZÁS

Ez egy meglehetősen friss technika, amelyet az 1990-es évek elején először Costa Ricán fejlesztettek ki, majd más országokban is alkalmazták, például Kolumbiában és Brazíliában.

Közvetlenül a betakarítás után a babokat leszedi, megtisztítja és részben nyálkátlanítja egy gép az erjedés megelőzése érdekében. Ezután megszárítják a babokat a napon vagy egy szárítóban, hogy a maradék nyálka is eltávolításra kerüljön.

Az így kapott kávébabot ezáltal „félig mosott” kávébabnak nevezzük.

Ez a kevesebb vizet használó rendszer jelentősen több erőforrást takarít meg a nedves eljáráshoz képest, éppen ezért annyira fontos ezekben az országokban.