Ha eljön a szünet ideje, Mathilde Chatellard kihasználja a lehetőséget és elfogyaszt egy frissítő Lavazza-kávéból készült jeges lattét. A napon töltött órák után a Roland-Garros tenisztorna első sorában állva nincs is jobb egy jeges italnál.

Mathilde sokat van napon, mindössze pár méterre a világ leghíresebb teniszezőitől. Nem a közönség tagjaként, hanem partjelzőként.

Ez egy nehéz feladat, amely teljes koncentrációt igényel. Mathilde igazi profihoz híven nem hagyja, hogy bármi megzavarja. Néha azonban nehéz dolga van, különösen, ha a neves központi pályán, a Philippe Chatrier pályán játszanak. Ezen a pályán nehéz elfelejteni, hogy rajongók milliói figyelik az embert a világ minden tájáról.

„Több ember figyel”, mondja Mathilde, miközben belekortyol jeges lattéjába. „Tudod, hogy ezeket a mérkőzéseket a televízióban is közvetítik. Sokkal szigorúbbnak kell lenned magaddal.”

A Philippe Chatrier vörös salakján pedig történt egy olyan dolog, amit Mathilde soha nem fog elfelejteni. „Tavaly”, meséli nevetve, „egy játékos majdnem eltalálta a fejem egy ütővel. Egy szerva visszaütésekor kicsúszott az ütő a kezéből és csak egy hajszál híján sikerült kitérnem előle!”

Mathilde megnyugtatva minket így folytatta: „Persze ezután elnézést kért tőlem. De nem az ő hibája volt, nem szándékosan tette.”