Az így kapott képeket az egyedi és összetett csomagolás, a helyszín adott színei és minőségei adják, amelyekből inspirációt merítettem, összeválogatva és a saját elképzelésemre formálva őket. Ahogy felosztottam őket szín szerint, alaposan megfigyelhettem az egyes elemeket. Megszabadítottam őket eredeti funkciójuktól, átalakítva őket olyan elemekké, amelyek így valami újat elevenítettek meg.
A mű általános szerkezete absztrakt. A falfestmény bal felső sarkában azonban nyilvánvaló a fa szelíd jelenléte. A fantasztikus terméktervezésből merített korlátlan inspiráció adta az alapot, a projekt kiindulópontját.
A Lavazzával való napi munkám legizgalmasabb része e mű megalkotása volt, amely úgy tűnt, hogy elég lassan éri el végleges formáját. Időnként bizonyos tevékenységek lassan bontakoznak ki, majd egyszer csak hirtelen kiderült, hogy nagyon is szükségesek voltak. Minden kreatív döntés az előző napi munkához kapcsolódott, ma pedig már úgy tűnik, mintha az elejétől kezdve a projekt szerves részét képezte volna.
- A Nuvola számára készített munkáit minden egyes nap látni fogják a Lavazza munkavállalói. Milyen üzenetet szeretne közvetíteni feléjük?
Nincs üzenetem. Sokkal inkább azt remélem, hogy egy olyan műalkotást hoztam létre, amely megerősíti azt a nézetemet, hogy igenis fontosak a látszólag szerény gesztusok, amelyek az ismétlés által felerősödnek és azonosságtudatot közvetítenek.
A lassan kibontakozó titok az, hogy a megfigyelő pontosan annyit tud, mint én: az egész a szeme előtt van. Az ő munkája az én munkám része is, és így a történetünk összefonódik.
- Lisa, le tudná rajzolni az első dolgot, ami eszébe jut, ha kietjük azt a szót: „kávé”?