Az eszköz kiválasztása szinte ideológiai kérdés. Az olasz „hagyományőrzők” például ragaszkodnak mokkafőzőjükhöz, ellenállva ezzel az otthoni használatra tervezett legújabb kávéfőzőknek.

Sokan az egyénre szabott élvezet csúcsaként számon tartott új kávépárnákat dícsérik, amelyek egyedi ízlésre szabott élményt nyújtanak, és másodpercek alatt olyan jó minőségű kávé készíthető velük, mint amilyet a bárokban szolgálnak fel.

Mások a dugattyús kávéfőző lassabb, elgondolkodtató báját részesítik előnyben, illetve a 20. század első felében egy német vegyész által kifejlesztett Chemex-ét (amely lenyűgöző tervezésének köszönhetően kiállításra került a new yorki MoMA-ban).

Szentimentális értékeket is csatolunk ezekhez a lenyűgöző eszközökhöz. Nápolyban például a helyi nápolyi kávéskannák gyakran évtizedekig a családban maradnak, és nemzedékről nemzedékre szállnak. A kávékészítés mellett magukba zárják a családok gazdag történelmét.

Gondoljunk csak bele: a szobrász szikéjéhez, vagy a festő ecsetjéhez hasonlóan a kávéfőző eszközök is formálják az Ön által átélt élményt és a végterméket. Dugattyús kávéfőzőt használ? A titok a dugattyúk lassú, magabiztos mozgásában rejlik. Másrészt, a mokkafőzők esetén rendkívül jól kell bánni az idővel.

A Lavazza A Modo Mio kávéfőzővel készített eszpresszó teljesen eltérő formáját nyújtja az élvezetnek, mint a cevzében készített török kávé.

A kávé teljes mértékben a tapasztalatról szól – miért nem próbál ki valami újat? Talán még akkor is érdemes kipróbálni a dugattyús kávéfőző lassú élvezetét, ha inkább a kávézóban készített gyors eszpresszóért lelkesedik. Vagy épp fordítva.

Akármilyen gépet vagy kannát használ, élvezze a kávézást! Hiszen megérdemli.

Ez a cikk a következő tartalomra épül: „L'observatoire des Saveurs”.