A szellem, amely Luigi Lavazzát vezette, hogy elképzelje kávékeverékét, ugyanaz, mint amit a nagy művészek műalkotásai fejeznek ki – olyan látnokoké, akik tudják, hogyan kell meglátni és megmutatni a változást másoknak. A Lavazza művészet iránti elkötelezettsége az a vágy, hogy ezt a szellemet életben tartsa.

Az első vállalkozás a korabeli ismeretlent, a reklámok világát fedezi fel.

Így kezdődött az együttműködés Armando Testával, a Lavazza vezetőjével: már jelen volt a „Carosello” című tévéműsor első adásában, 1957-ben, és továbbvezetett az élvonalbeli grafikus hirdetések világába, az animáció olyan emlékezetes karaktereinek köszönhetően, mint például a gyönyörű Carmencita és a pisztolyhős Caballero.

1992-ben elindult az a projekt, amely a márka filozófiájának és identitásának legjellegzetesebb kifejezése lett: a Lavazza-naptár. Helmut Newton, David LaChapelle, Annie Leibovitz és Steve McCurry: csupán néhány a legfontosabb nevek közül, akik művészeti vízióikat ennek a több mint húsz éve fennálló projektnek a szolgálatába állították.

Az évek során azonban a vállalatcsoport elkötelezettsége nemcsak a művészi kifejezésre összpontosított, hanem annak támogatására is. A Lavazza ma a legfontosabb nemzetközi művészeti intézmények partnere: köztük van többek között a new york-i Guggenheim Múzeum.